10. Fejezet

Hamarabb hoztam az új részt, mint ahogy kiírtam. :). Személy szerint ez a kedvenc részem, eddig.
Továbbra is nagyon örülnék ha lenne több feliratkozóm. Ismétlem nagyon örülnék :D Nem is "dumálok" többet....
Jó Olvasást! Puszi nektek <3

Niall szemszöge:

Az elmúlt néhány napban már látszott Lucy-n, hogy kezdi túltenni magát Anna-n. Néha azért van még olyan, hogy sírva alszik el. Szívem szerint ilyenkor átmennék a szobájába, szorosan átölelném, és akárhogyan is, de felvidítanám. Fogalmam sincs, hogy hogyan mondjam el neki mennyire szeretem. De nem barátként hanem szerelemből. Mikor átölelem akkor érzem, hogy vagy meglepődik vagy nem érti ezt az egész dolgot. Valószínű, hogy ő nem így néz rám, és magától a gondolattól, hogy csak egy barát vagyok neki, a szívem ezernyi apró kis szilánkra tör. Tegnap mikor El telefonált, hogy holnap visszaköltözik, láttam Louis-n azt a felhőtlen boldogságot. Irigy voltam rá, mert neki van kit szeretnie és a lány is viszont szereti. Nekem is van kit szeretnem csak egy a gond. A lány nem úgy szeret.
Ma reggel egy gyönyörű csilingelő hangra keltem. Tudtam kié, így hát elindultam a hang irányába. A fürdőszobában találtam meg. Lucy épp Boomerang-ot énekelte , miközben  sminkelt. Sosem értettem a lányokat minek kell az a rengeteg hülyeség az arcukra. Nekem a természetes lányok jönnek be, és ezt kimondhatom az összes srác nevében is, szerintem.
- Szia Niall! Túl hangos voltam? – kérdezte egy enyhe mosoly kíséretében. Annyira édes ez a lány. Egy rövidnadrág és egy bő atléta volt rajta, de még ebben is jól nézett ki. Végigmértem tetőtől talpig, észre is vehette, mert el is pirult meg ő is megnézte magát.
- Valami furcsa van rajtam?-
- Szia..dehogy semmi…..semmi furcsa, csak gyönyörű vagy.- mondtam. Istenem, hogy lehettem ekkora idióta, ki mondd ilyet.
- Köszönöm- nevetett- Kérhetnék valamit?
- Persze, mit szeretnél?
- Egy kis forró csokit. Csak te tudsz olyan finomat az egész világon.
- Akkor egy forró csoki rendel, máris hozom.- és már fordultam is meg.
- Niall- kiáltott utánam- ne hozd fel inkább lemegyek.- mondta. Én csak bólintottam. A srácok még alszanak, szóval csak ketten leszünk. Elkészítettem a rendelést, ki is öntöttem őket egy-egy bögrébe. Lépteket hallottam a lépcsőről. Először csak egy kék kis mamuszt láttam majd azt a csodást lányt is, aki elrabolta a szívemet.
- Micsoda illatok, Niall te fantasztikus vagy. –nevetett fel azzal az édes hangjával.
- Nézünk tv-t?- kérdezte.
- Mehetünk, most megy a kedvenc mesém.- és látszott rajta, hogy egy pillanatra megtorpant.
- Te komolyan nézel mesét még?- vigyorgott.
- Hát a Toy Storyt imádom, Liam szerettette meg velünk
 - Nekem is az a kedvencem. Adj egy pacsit!- nyújtotta a kezét. Belecsaptam és lehuppantunk a tv elé. Halkan szürcsölgettük a forró csokink, mikor letette a kis asztalra a bögréjét és hozzám bújt. Melegség öntött el legbelül. Hallgattam a halk szuszogását, valószínű, hogy elaludt. Ránéztem a faliórára. 7:20-at mutatott. Nagyon várta már, hogy újra találkozhasson a nővérével, de Louis nélkül nem mehetett el, és hát a kölyök igen későn szokott kelni.
Halkan suttogtam hozzá, hisz úgyse hallotta, mert aludt.
- Annyira szeretlek, lehet, hogy te csak egy barátot látsz bennem, de én benned nem. Annyira gyönyörű vagy ezzel a kis nyuszi orroddal, meg a barna szemeiddel. Bár azt most nem látom.- kuncogtam a saját hülyeségemen. Percek teltek el, lehet, hogy akár órák is míg én Lucy-val a karomban ülve elaludtam a kanapén.

Lucy szemszöge:

Niall azt hitte, hogy alszom, pedig nem. Csak jólesett szimplán a karjába lenni. Szeretem ezt a srácot, lehet, hogy jobban is mint azt kellene. Lassan átkarolta a vállam, de még véletlenül sem nyitottam ki a szemem. Egyszer csak suttogni kezdett hozzám.
- Annyira szeretlek, lehet, hogy te csak egy barátot látsz bennem, de én benned nem. Annyira gyönyörű vagy ezzel a kis nyuszi orroddal, meg a barna szemeiddel. Bár azt most nem látom.- kuncogott. Mi van? Niall szerint gyönyörű vagyok ? Ezt még egy srác sem mondta nekem. Hirtelen megdobbant a szívem. Szerelmes lettem ebbe az ír srácba. Éreztem már régebben az elején, hogy nagyon tetszik, de akkor még nem voltak olyan mély érzéseim iránta, mint most.
Megpróbáltam feldolgozni magamban a hallottakat, de már nem bírtam tovább. Kinyitottam a szemem, Niall-on látszott, hogy elaludt. Felkönyököltem a kanapén, odahajoltam az arcához.
Összeszedtem minden bátorságom ( még sosem csináltam ilyet) , vettem egy mély levegőt lassan kifújtam és megtörtént az amire legeslegbelül már annyira vágytam. Megcsókóltam. Felébredt, de nem szakította meg a csókunk. Az ereim lüktettek, a szívem hevesen vert. Levegő hiány miatt elváltunk.
- Lucy ez meg mi volt?- kérdezte értetlenül.
- Hát csók lett volna.- pirultam el.
- De hát..izé..én ezt..m-mi van?... nem értelek magyarázd el!- dadogta. Ez annyira megnevettetett.
- Ne nevess, inkább beszélj!
- Khmm- köszörültem meg a torkom- Szóval én nem aludtam, mikor te  elmondtad az előbb, hogy mit érzel irántam. Én is nagyon-nagyon-nagyon szeretlek és igen úgy ahogy te engem és pár perce jöttem csak rá, hogy amióta ismerjük egymást te mindig ott voltál velem. Segítettél, hogy túltegyem magam Anna-n. Eljöttél velem pszichológushoz is. Vigasztaltál, megnevettettél, megöleltél és még sorolhatnám. Minden nap úgy kelek fel, hogy ’ végre megint látom Niall-t’. Az a helyzet, hogy beléd estem, de piszkosul. Remélem, hogy te is….- itt elhallgatott, tátott szájjal nézett rám.
- Ugye te is Niall? Mondd, hogy igen!- kértem, sőt szinte már könyörögve. Két kezébe fogta az arcom és ismét megcsókólt. Rövid érzelmes csók volt.
- Persze,hogy beléd estem én is Lucy.- mosolygott huncutul azzal az édes szájával. Odabújtam ismét az oldalához és cirógatni kezdte az oldalam. Egyszer csak valaki megszólalt mögöttünk.
- Mi folyik itt gyerekek?- kérdezte karba tett kézzel Louis. Mi szétrebbentünk, mint a madarak mikor a kis gyerekek próbálják elkapni őket.
- Hát..izéé semmi.- dörzsölte Niall a tarkóját.
- ÓÓÓ Nialler engem nem tudsz becsapni..- legyintett egyet a kezével és mosolygott.
A konyhából kikukucskálva rám kacsintott.
- Lucy készülődj nemsokára indulunk Eleanor-ért !- adta ki a parancsot. De jó…úton Aberdeen felé vár rám egy alapos kifaggatás, előre rettegek…….