2013. február 7., csütörtök

3.Fejezet


Eleanor meglepett ezzel a hírrel.Először nem is hittem el amiket mondott.Sok modellel dolgoztam már,de vele más lesz.,ezt már előre tudom  Miután megölelgettük egymást,szétváltunk és elkezdtünk nevetni azon,hogy egyszerre nyitottuk szóra a szánk.
-Kezd te!-mondtam
-Nem.Te!-felelte.
-Nem nyitok vitát te kezd és kész.-zártam le végül.
-Igyunk meg egy kávét és akkor elmondom.
-Hát renben,de nekem ma már ez lesz a 2. kávém.Nemrég ittam egyet.Egy igazi koffein bomba leszek a mai nap folyamán.-kuncogtam
Elindultunk a büfé felé.Leültünk egy asztalnál, és kértünk 2 kávét.
-Na szóval..először is nagyon hiányoztál, olyan üres volt nélküled a ház.Hiányzottak a reggeli őrültségeid,a fürdőszobáért vívott harcaink, az egész lényed hiányzott.
Itt elmosolyodtam.Jó volt hallani ezeket a dolgokat.
-Másodszor pedig amit elakartam mondani,hogy randizgatok egy sráccal.
Na ennél a résznél majd kiugrottam a bőrömből.Eleanornak már lassan 2 éve nincs barátja.Rossz volt látnom azt mikor én egy randira készültem,és ő a kanapénkon kuksol és egy filmet néz.Látszott akkor rajta,hogy bántja a dolog,de egyúttal örül a boldogságomnak.
-És ki  a szerencsés??-kérdeztem már remegve az örömtől.
-Louis Tomlinson.-mondta vigyorogva.Láttam rajta,hogy már pusztán ha a nevét kimondja a fellegekbe jár.
-Nagyon ismerős a neve.-elkeztem gondolkodni,hogy hol hallottam.
-Azt meghiszem,hisz a One Direction egyik tagja.-mondta ki könnyedén.
-Úristen..Komolyan?? De hát akkor én már lehet, hogy találkoztam vele mikor Zaynt megharapta Lexi.-hadartam eléggé gyorsan magam elé.Mikor a szemébe néztem kíváncsiságot láttam benne.
-Miről beszélsz te nőszemély?-kérdezte elég mulatságosan.Elmeséltem neki elejétől a végéig az egész kis kalandot a legapróbb részletekkel és a mai délelőttömről is beszámoltam.
-Hát Louis csak annyit mondott,hogy megharapta Zaynt egy vadállat.-na ennél a mondatánál feküdtem a nevetéstől.Még, hogy Lexi  egy vadállat?? Ez nevetséges.Ő egy angyal,csak néha megszállja az ördög.Miután kinevettem magam beállt a csend,de nem az a kínos csend.Mindketten elvoltunk a kávénkkal.Majd egész váratlanul megszólalt.
-Neked tetszik Niall?Mert olyan furcsán beszélsz róla, hogy is mondjam..-nem tudta befejezni,mert csöngött a telefonja,na ennek most nagyon örültem.Gondolom Louis lehetett mert mosolygott mikor a képernyőre pillantott.Félrevonult egy percre,és olyasmiket hallottam hogy ’ A húgom elmesélte a Zaynes ügyet’ meg hogy ’Lucynak hívják’ és ’Tényleg? Nem mondod..’ Majd elköszöntek egy számomra kissé nyálas dumával.De ez engem nem zavart.
-Louis volt?-kérdeztem
-Igen,és képzeld mit hallottam.-mondta már izgatottan.
-Mit?
-Niall elmesélte nekik a ma délelőttöt.
-Ööö hát erre nem tudok mit mondani.-meglepett ez az egész.Miért mesélne rólam a srácoknak.
-Szerintem tetszel neki.De egyébként visszatérve a kérdésemre, neked tetszik?-kíváncsiskodott.
-Hááát ami a-azt  illeti nagyon jól néz ki.-feletem neki kissé elpirultan ,akadozva.
-Mondtad,hogy megadta a számát..hívd fel szerintem..
-Szerintem meg nem, mit mondanék neki?-kérdeztem.
-Hívd el sétálni valamerre vagy fagyizni..találj ki valami jó kis programot, te ebben jó vagy.-mosolygott.
-Hát  egy séta a parkban az jó lenne??-kérdeztem reménykedve.Tetszett az ötlet.miket mondok??
-Az fantasztikus,legalább beszélgettek egy jót.-biztatott.Elővettem a telefonomat a zsebemből kikerestem a számát,de nem mertem benyomni a hívó gombot.Ehelyett leraktam az asztalra és felnéztem Eleanorra.
-Én ezt nem teszem meg.-jelentettem ki.
-De-de.. meg fogod tenni.-bökdösött az ujjával a telefonom felé.
-Én biztos,hogy nem-válaszoltam nevetve.
-Majd akkor én.-és nyúlt a telómért.
-Neee,akkor inkább én.Elég kínos lenne ha te hívnád.-mondtam és kikaptam a telefonom a kezéből.De ekkor valamit hallottam belőle, jobban mondva egy ’Szia Lucy-t’.
A nővérem felhívta.A kis csintalan,még kapni fog ezért.Gyors a fülemhez tettem.
-Itt vagy?-kérezte Niall.
-Szia Niall,igen itt v-vagyok.-feletem neki elég idegesen,s közben szúros szemekkel néztem a nővérem felé.
-Miért hívtál??-kérdezte,de hallottam a hangjában ,hogy mosolyog.
-Csak annyit szerettem volna,hogy nincs kedved holnap eljönni velem a parkba ?? Beszélgetnénk egy kicsit.-kérdeztem kissé reménykedve,hogy igen-t mond.
Hosszú csönd..vártam a válaszára.Majd hallottam,hogy beszél közben valakivel de nem értettem tisztán. Biztos rátette a kezét a telefonra.Már készültem letenni a készüléket.
- Megértem ha nem érsz rá csak mondd meg, majd még lehet felhívlak.Szia-mondtam és majdnem kinyomtam.
-Várj….-szólalt meg hirtelen…….




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése