2013. február 12., kedd

5. Fejezet

Eleanor haját nagy nehezen kiszedtem a számból, Annat levakartam magamról és végül a karomba vettem kiskutyám és kisasszéztam a konyhába. Lexi után megmostam a kezem.Fő a higiénia. Nekiláttam a reggelinknek.Pirítosra esett a döntés.Egyszerű de nagyszerű.Előhalásztam a sütőt a szekrényből,ami hát miért is ne lett volna legfelül.Alig értem el az én 165 centimmel, de sikerült.Beletettem a kenyér szeleteket és lehúztam a kis kart.Gyors megsült. Már a terítésnél tartottam, mikor lépteket hallottam.El volt az.Egy hatalmas ásítás kíséretében elmotyogott egy Jó reggeltet.Egy medve is megirigyelte volna azt a hangot amit kiadott magából.Vicces volt.Lehuppant egy székre és a haját kezdte piszkálni.
-Nekem miért nyálas a hajam?-kérdezte meglepetten.
-Hát azért drága nővérem,mert a hajadat a számban tetted a filnézésnél.-feleltem neki nevetve.
-De jó kedve van valakinek,nekem majd széthasad a hátam,nyálas a hajam és még ráadásul most jobban hasonlítok ET-re mint egy emberi lényhez..
-ET aranyos, egyébként Jó Reggelt!-jött ki Anna.
-Egyetértek-válaszoltam.Már el is felejtettem,hogy mennyire nyűgös reggelente az én Eleanorom.
Mondjuk én sem vagyok egy könnyű eset de a mai nap kivételt jelent.
-Mi a kaja?-kérdezte Anna.
-Pirítos,teával.Remélem megfelel,nem voltam képes többre.
-Tökéletes .Egy angyal vagy.-vigyorgott.
Leültünk az asztalhoz és csacsogtunk egyfolytában.Már 10 óra volt.
-Ma fél 2-re be kell mennem dolgozni.A 1D-t fotózom.-mondtam a közérdekű közleményt.
-Mi is mehetünk?.Úgyis ritkán látlak munka közben.-kérlelt boci szemekkel Anna.
-Hát tudok én neked nemet mondani?-kérdeztem.
-Te? Sose.-nevettünk együtt.
-El te benne vagy?-kérdeztem az elbambuló nővérem.
-Te?Fotózás?1D?Louis? Most komolyan kérdésnek szántad?-kérdezte
-Szóval igen.Akkor mindenki vonuljon vissza a szobájába készülődni.Negyed kettőkor itt találkozunk.
De előtte ti ketten elmosogattok.-osztottam ki a parancsot.
Én szép elegánsan felálltam a székről betoltam magam után és hercegnőkhöz méltóan elsétáltam a szobámig.
-Hol van Lexi?-tettem fel magamban a költői kérdést.
-Nem láttátok Lex..Ááá itt vagy te ki huncut.-kérdeztem volna ordítva,de megláttam az ágyam alatt heverő Lexit.
-Ma te is jössz velünk,szóval gyere ki onnan!-szóltam rá.De szavaim süket fülekre találtak.
-Lexi most azonnal mássz ki!-parancsoltam mostmár rá.Most sem hallgatott rám.
-Na jó te akartad...-mondtam,s egyik kezemmel benyúltam az ágyam alá megfogtam a hátsó lábát és kihúztam onnan.Szegény elkezdett kaparni.De végül csak kiszedtem.
-MEGVAGY!-nevettem gonoszan.
-Te jól vagy?-jött a hang a hátam mögül.Azt hittem megáll a szívem.
-Anna a Jó Isten Áldjon meg.Kopogni nem tudsz?-kérdeztem tőle.A pulzusom az egekbe szökött.
-Jól van na.Megyek már.Csak mondani akartam,hogy végeztünk.-azzal sarkon fordult.Majd megállt az ajtóban.
-De szerintem ezt a fajta nevetést még gyakorold.Nem egészen tökéletes.-nevetett .A hozzám legközelebb lévő párnát megfogtam és hozzávágtam.De sikertelenül.Nem vagyok egy jó célba dobó.
Na mindegy is. Mindhárman elmentük készülődni.Én egy sima farmert és egy piros felsőt vettem fel egy egyszerű szandállal.Egy pici sminket tettem fel,csak azért,hogy a reggeli gyűrődött arcom elrejtsem.
Egyébként a természetesség híve vagyok.A hajam oldalra fogtam és befontam.Megfogtam a fotós táskám és beletettem a gépem és az egyéb felszerelésemet.Egy kicsi piros táskát loptam Eltől.Eltettem a pénztárcám,telefonom és az irataim.Már a csajok a nappaliban vártak.Nagyon csinik voltak.Eleanoron egy kis ruha volt amit feldobott egy szép nyaklánccal.Anne pedig az enyémhez hasonló összeállítást viselt csak zöldben.
-Indulhatunk...-mondtam.
-Ideje már..Így is késtél 5 percet.Már 20 van ha nem igyekszünk elkésünk..-közölte El a tényeket.
Beszálltunk az autómba és  padlógázzal mentük a stúdióig.Leparkoltam és bementünk.Lecuccoltunk a 4-es teremben.Az volt az enyém.Ott voltak a legjobbak a fényviszonyok.Szép tágas és az én szememben tökéletes volt.Imádtam ezt a termet.A csajokat leültettem egy-egy székre.Anna kezébe nyomtam Lexit. Felállítottam az állványt mindent elrendeztem, elpakoltam.Már csak a srácok hiányoznak.Niall-t már ismerem úgy ahogy ,de kíváncsi vagyok a többiekre.Főleg Louisra és Zaynre ha így hívják akit megharapott Lexi.Leültem a lányokhoz akik úgy nevettek,hogy majdnem megfulladtak.
-Na elvagytok úgy látom.-mondtam.
-Az előbb hívott Louis,hogy mindjárt megérkeznek a fotózás helyszínére.Hát eléggé meg fognak lepődni.-nevetett ismét.
-Az biztos.-mondtuk egyszerre Annaval.
-Úgy várom már,hogy megismerhessem őket.Tök kíváncsi vagyok.-mondtam eléggé izgatottan.
Mikor ezt kimondta,kopogtak az ajtón.Amy lépett be és nyomában 5 srác, egy öltönyös fickó...Talán menedzser.Ja és egy stylist.Niall szőke haját egyből kiszúrtam.A telefonjával babrált.Harry akivel a Nando's-ban találkoztam eléggé meglepődött.
-Lucy megjöttek a srácok.Magatokra is hagylak.Jó munkát!- mondta Amy, s kiment az ajtón.
-Hát sziasztok Lucy Calder vagyok, ő itt Anna Madison, és a nővérem Eleanor Calder.én leszek ma a fotósotok.-mutatkoztam be.Niall felnézett a telefonja képernyőjéről és majdnem elejtette.Én csak egy vigyort küldtem felé.A többiek értetlen fejjel néztek ránk.De látszott,hogy Zayn is felismert na meg persze a kiskutyám is.Mire odafordultam a nővéremhez ő már Louisval enyelgett......

2013. február 8., péntek

Figyelem :)

Úgy döntöttem,hogy 1 héten 2 fejezetet fogok mostantól feltenni.Lehet,hogy kicsit nehézkes lesz,de megbirkózom vele.A kommentekkel kapcsolatban, hát nem nagyon érkeznek.Remélem majd az elkövetkezendő időben írtok majd néhány észrevételt,javítani valót vagy esetleg dicsérő szavakat
(az utóbbinak nagyon örülnék :))  ). 

 --Clown-- xx

4.Fejezet


Hatalmas öröm járt át mikor megszólalt.El sem hittem,hogy lehet most közli velem,hogy eljön velem.Eleanor gyors elsuttogott valamit de nem értettem.Végül elsétált.Majd ismét Niallra koncentráltam.
-Ne haragudj de nekem a holnap nem jó.-mondta bűnbánó hangon.Bennem egy világ omlott össze.Itt az esély,hogy jobban megismerhessem erre fel nem ér rá.
-Semmi baj..Majd szólj ha ráérsz.-mondtam kissé közömbösen.Rosszul esett.
-Nehogy azt hidd,hogy leakarlak rázni.
-Én nem gondoltam ilyet.-dehogynem csak nem fogom ezt veled tudatni..Gondoltam.
-Csak most mondta Liam,hogy holnap fotózásunk lesz..
-Hánykor lesz?-kérdeztem.
-2-kor kezdődik és lehet elhúzódik 3-4-ig aztán meg még interjú is lesz.De ha gondolod holnap után egy ebéd??-kérdezte csilingelő hangon.
Úristen,hogy lehet valakinek a hangja ennyire szép és tiszta.Nem tudnék nemet mondani még ha akarnék sem.
-Ha gondolom??Mit kell ezen gondolkodni?-kérdeztem tréfálkozva.
Ő elkezdett nevetni a vonal túlsó oldalán.Boldog voltam attól,hogy nevetni hallom.Olyan melegség öntött el amit nem tudnék nektek leírni.Talán szerelmes vagyok.De ilyen hamar?
Talán.
-Akkor ezt igennek vehetem?
-Persze.-mondtam kislányosan.
-Megmondod, hogy hol laksz,mert akkor érted megyek?
-Nem mehetnénk az én kocsimmal? A tiéd olyan feltűnő.Mint valami maffia.-mondtam kicsit megfeledkezve arról amiket ott össze-vissza beszélek.
-Ezt sértésnek vettem.A tiéd sem jobb azzal a rikító zöld színével.-felete komoly hangon.De hallatszott,hogy viccelődik.
-Bocsánat de szerintem a tied  elmenne egy II.világháborús tanknak is,ha már itt tartunk.-mondtam nevetve.
-És még, hogy rikító?? Hisz olyan kis cuki.Még Anna választotta.-mondtam.
-Ki az-az Anna?-kérdezte.
-A legjobb barátnőm és fogadott testvérem.-mondtam ki egyszerűen.
-Hogy-hogy fogadott?
-Hát úgy,hogy vérszerint nem vagyunk tesók, csak így szóban meg szoros barátságunk miatt.-feletem.
Ekkor jelzett a telefonom,hogy lefog merülni.
-Niall mikorra menjek érted és hova? Gyors mondd, mert lefogok merülni..-hadartam.
-Hát gyere 12:00-re.-pluszba még lediktálta,hogy hova is menjek.
-Akkor szia majd holnap találkozunk.-köszöntem el elsőként én.
-Szia!..és nehogy elkéss,mert utálok várni.
-Nem fogok..-vagyis megpróbálok,de nem biztos,hogy összejön.Ezt már csak magamban tettem hozzá.
Zsebre tettem a telefonom.Felálltam és betoltam magam után a széket.Elsétáltam arra amerre Eleanor ment.De nem volt sehol.Ránéztem az órámra. 11:45-öt mutatott. Egy negyed óra és kezdődik Christal fotózása. Mostanába gyerekeket kell fotóznom.Bevallom nagyon élvezem.Csak annyi a gond,hogy nem maradnak nyugton a kis huncutok.De szerintem ők is élvezik.Na de visszatérve Elre szerintem felszívódott. Miközben lépkedtem a lépcsőfokokon szembe jött velem Amy.Ő Jane aszisztense. Jane pedig a főnököm.Tudjátok amolyan nagykutya.Mondjuk jobb főnököt nem is kívánhatnék magamnak.Nem szúr le ha kések.Nem kritizálja a képeimet, és akkor tartok kávészünetet amikor akarok.Hát nem szuper?
-Amy nem láttad Eleanort? –kérdeztem.
-De fenn van Janenél.-mosolygott.
-Oh köszönöm-majd elmentünk egymás mellett és én futó lépésben mentem az irodaszobáig.
Majd bekopogtam és beduktam a fejem az ajtón.
-Bejöhetek?
-Persze, jó,hogy jössz,lesz holnapra egy kis melód.-mondta Jane.Tudtommal szabadnapos vagyok.Csak nem olyan jó főnök.
-Mit kell csinálnom?-vágtam eléggé durcás képet,mivel Eleanor is és Jane is elkezdett nevetni.
-Egy bandát kell fotóznod.És mivel te vagy a legjobb a cégnél te rád hárul ez a hatalmas feladat.-mondta ki tömören.
Nekem tátva maradt a szám.Niall azt mondta,hogy holnap fotózásuk lesz,erre én holnapra kapok egy bandát .Nem furcsa?
-Véletlenül nem a One Direction??-kérdeztem tátott szájjal.
-De..te ezt honnan tudod?
-Az most mindegy…
Ránéztem Elre és egy levakarhatatlan vigyor volt az arcán.
-Hát akkor majd holnap 2-re jövök.Vagyis jövünk.-helyesbítettem.
-Ezt is honnan tudod??
-Csak tudom és kész-nevettünk a nővéremmel.
-Hát okééé.-nyújtotta direkt az ’é’ betűt.
Bementünk a 2-es számú fotóterembe és már ott volt Christal.Nagyon édes kiscsaj.Puszival köszöntött.A fotózás röpke 2 óra alatt lezajlott.
Kimentünk az épületből.Közben mindenféléről csacsogtunk.Bemásztunk a kocsiba,s egészen hazáig nem álltunk volna meg ha nem kerülünk dugóba.Egy órán át ültünk a kocsiba mielőtt elindulhattunk volna.
A házunk előtt kiszálltunk és  bevittük Eleanor a bőröndjeit.
-SZIA ANNA!-ordítottunk torkunk szakattából.
-Mit ordí…Úristen Eleanor?-sikított úgy mint én mikor megláttam a nővérem.Rögtön a nyakába ugrott ő is.Mi hárman olyanok vagyunk mint a testvérek.Vagy mint a Muskétársak.Olyan egy mindenkiért és mindenki egyért alapon élünk.De ez szerintem tök jó.
Visszakaptuk ma a harmadik felünket Annával  El személyében.
-Mikor érkeztél meg Londonba?-kérdezte Anna.
-Ma….de annyira hiányoztatok.-mondta el és csináltunk egy hármas ölelést.Jól esett már.Rég találkoztunk.
-Ti nem vagytok éhesek?? Rendelhetnénk pizzát..Én éhen döglök.-vetettem fel az ötletet, mire 2 nyálát csurgató csajt láttam előttem állni.Anna már szaladt a telefonért és tárcsázott.
Rendelt egy Mexikóisat és egy sima sajtosat.Volt fél óránk míg megérkezik a kajánk. Addig El elvonult kipakolni a számára fenntartott vendégszobába. Ann elvállalta a terítést, én meg meglátogattam a kiskutyám aki mint mindig most is aludt.
-Szija te kis hógolyó.-mondtam neki.Felnézett rám majd a fejét visszaejtette a kis alvós párnájára.
-Na ki az ágyból te kis álomszuszék!-parancsoltam rá.De egyik fülén be másik fülén pedig ki..
Nah nem baj.Felvettem és megölelgettem.Ő pedig ott nyöszörgött a kezemben.Elmeséltem neki,hogy itt van Eleanor és mintha megértette volna.Átvittem a vendégszobába, letettem a küszöbnél és mikor a tesóm felnézett egy kis hógolyó szaladt felé 220-al.Leguggolt elé és megvárta amíg az ölébe vetődik.Nagyon aranyos látvány volt.kár,hogy nem videóztam le.
Ott hagytam őket had játszanak.Meglestem hol jár Ann a terítéssel,de már javában egy magazint olvasott.Lehuppantam mellé a kanapéra és bekapcsoltam a tv-t.Pont egy zenecsatornára vittem és egy számomra ismeretlen zene szólt ami nem is tetszett szóval kikapcsoltam és elmeséltem Annanak,hogy mi lesz holnap.Majd hallottam,hogy csengettek.Gondoltam a pizzásfiú az.Hát nem igazam lett?
-Szia!-üdvözöltem.
-Szia! Ti rendeltetek pizzát?-kérdezett.
-Igen mi.-mosolyogtam.
Kifizettem az ebédünk és besétáltam vele az asztalig.Letettem és elkiálltottam magam,hogy KAJA.Nekik sem kellett kétszer mondani az biztos.Még Lexi is ott lépkedett El mögött.
Megkajáltunk majd egy hosszadalmas vita után eldöntöttük,hogy melyik filmet nézzük is meg.Egy dögunalmas filmre esett a választás.amin mindhárman bealudtunk.Reggel arra ébredtem,hogy El haja a számban, Anna fogja a kezem,Lexi pedig nyalogatja a talpam.Nem kívánom senkinek,hogy ilyen módon ébredjen……..

2013. február 7., csütörtök

3.Fejezet


Eleanor meglepett ezzel a hírrel.Először nem is hittem el amiket mondott.Sok modellel dolgoztam már,de vele más lesz.,ezt már előre tudom  Miután megölelgettük egymást,szétváltunk és elkezdtünk nevetni azon,hogy egyszerre nyitottuk szóra a szánk.
-Kezd te!-mondtam
-Nem.Te!-felelte.
-Nem nyitok vitát te kezd és kész.-zártam le végül.
-Igyunk meg egy kávét és akkor elmondom.
-Hát renben,de nekem ma már ez lesz a 2. kávém.Nemrég ittam egyet.Egy igazi koffein bomba leszek a mai nap folyamán.-kuncogtam
Elindultunk a büfé felé.Leültünk egy asztalnál, és kértünk 2 kávét.
-Na szóval..először is nagyon hiányoztál, olyan üres volt nélküled a ház.Hiányzottak a reggeli őrültségeid,a fürdőszobáért vívott harcaink, az egész lényed hiányzott.
Itt elmosolyodtam.Jó volt hallani ezeket a dolgokat.
-Másodszor pedig amit elakartam mondani,hogy randizgatok egy sráccal.
Na ennél a résznél majd kiugrottam a bőrömből.Eleanornak már lassan 2 éve nincs barátja.Rossz volt látnom azt mikor én egy randira készültem,és ő a kanapénkon kuksol és egy filmet néz.Látszott akkor rajta,hogy bántja a dolog,de egyúttal örül a boldogságomnak.
-És ki  a szerencsés??-kérdeztem már remegve az örömtől.
-Louis Tomlinson.-mondta vigyorogva.Láttam rajta,hogy már pusztán ha a nevét kimondja a fellegekbe jár.
-Nagyon ismerős a neve.-elkeztem gondolkodni,hogy hol hallottam.
-Azt meghiszem,hisz a One Direction egyik tagja.-mondta ki könnyedén.
-Úristen..Komolyan?? De hát akkor én már lehet, hogy találkoztam vele mikor Zaynt megharapta Lexi.-hadartam eléggé gyorsan magam elé.Mikor a szemébe néztem kíváncsiságot láttam benne.
-Miről beszélsz te nőszemély?-kérdezte elég mulatságosan.Elmeséltem neki elejétől a végéig az egész kis kalandot a legapróbb részletekkel és a mai délelőttömről is beszámoltam.
-Hát Louis csak annyit mondott,hogy megharapta Zaynt egy vadállat.-na ennél a mondatánál feküdtem a nevetéstől.Még, hogy Lexi  egy vadállat?? Ez nevetséges.Ő egy angyal,csak néha megszállja az ördög.Miután kinevettem magam beállt a csend,de nem az a kínos csend.Mindketten elvoltunk a kávénkkal.Majd egész váratlanul megszólalt.
-Neked tetszik Niall?Mert olyan furcsán beszélsz róla, hogy is mondjam..-nem tudta befejezni,mert csöngött a telefonja,na ennek most nagyon örültem.Gondolom Louis lehetett mert mosolygott mikor a képernyőre pillantott.Félrevonult egy percre,és olyasmiket hallottam hogy ’ A húgom elmesélte a Zaynes ügyet’ meg hogy ’Lucynak hívják’ és ’Tényleg? Nem mondod..’ Majd elköszöntek egy számomra kissé nyálas dumával.De ez engem nem zavart.
-Louis volt?-kérdeztem
-Igen,és képzeld mit hallottam.-mondta már izgatottan.
-Mit?
-Niall elmesélte nekik a ma délelőttöt.
-Ööö hát erre nem tudok mit mondani.-meglepett ez az egész.Miért mesélne rólam a srácoknak.
-Szerintem tetszel neki.De egyébként visszatérve a kérdésemre, neked tetszik?-kíváncsiskodott.
-Hááát ami a-azt  illeti nagyon jól néz ki.-feletem neki kissé elpirultan ,akadozva.
-Mondtad,hogy megadta a számát..hívd fel szerintem..
-Szerintem meg nem, mit mondanék neki?-kérdeztem.
-Hívd el sétálni valamerre vagy fagyizni..találj ki valami jó kis programot, te ebben jó vagy.-mosolygott.
-Hát  egy séta a parkban az jó lenne??-kérdeztem reménykedve.Tetszett az ötlet.miket mondok??
-Az fantasztikus,legalább beszélgettek egy jót.-biztatott.Elővettem a telefonomat a zsebemből kikerestem a számát,de nem mertem benyomni a hívó gombot.Ehelyett leraktam az asztalra és felnéztem Eleanorra.
-Én ezt nem teszem meg.-jelentettem ki.
-De-de.. meg fogod tenni.-bökdösött az ujjával a telefonom felé.
-Én biztos,hogy nem-válaszoltam nevetve.
-Majd akkor én.-és nyúlt a telómért.
-Neee,akkor inkább én.Elég kínos lenne ha te hívnád.-mondtam és kikaptam a telefonom a kezéből.De ekkor valamit hallottam belőle, jobban mondva egy ’Szia Lucy-t’.
A nővérem felhívta.A kis csintalan,még kapni fog ezért.Gyors a fülemhez tettem.
-Itt vagy?-kérezte Niall.
-Szia Niall,igen itt v-vagyok.-feletem neki elég idegesen,s közben szúros szemekkel néztem a nővérem felé.
-Miért hívtál??-kérdezte,de hallottam a hangjában ,hogy mosolyog.
-Csak annyit szerettem volna,hogy nincs kedved holnap eljönni velem a parkba ?? Beszélgetnénk egy kicsit.-kérdeztem kissé reménykedve,hogy igen-t mond.
Hosszú csönd..vártam a válaszára.Majd hallottam,hogy beszél közben valakivel de nem értettem tisztán. Biztos rátette a kezét a telefonra.Már készültem letenni a készüléket.
- Megértem ha nem érsz rá csak mondd meg, majd még lehet felhívlak.Szia-mondtam és majdnem kinyomtam.
-Várj….-szólalt meg hirtelen…….




2013. február 2., szombat

2. fejezet


Reggel 10:00-kor jelzett a telefeonom,hogy ideje felkelni.Nyújtóztam egyet,nagynehez kimásztam az ágyból,s a tükör elé léptem.Az a látvány ami fogadott egy síkitást érdemelt volna.A hajam össze-vissza állt,a szemem alatt lilás árnyalatú karikák, mint akit megvertek.Pedig egész jól aludtam.Egy fél órát igényelt,hogy rendbe hozzam magam.Így mégsem mehetek emberek közé.Felvettem egy fekete nadrágot,egy fekete pólóval,egy kék blézert és egy hozzá illő magassarkút.Megvésülködtem.Majd ismét a tükör elé álltam.A végeredmény jónak látszott.Ki is sétáltam a szobámból egyenesen a nappaliba.Ott felkaptam a kocsikulcsot,zsebre raktam a telefonom,és elordítottam, hogy ELMENTEM és indultam a Nando's-ba.Mikor megérkeztem kerestem egy jó kis parkoló helyet.Sietve leparkoltam,de amikor szálltam ki az autómból valami zavarta a látó köröm.Egy korom fekete autó,olyan mint ami azokban a fura akció filmekben van a rosszfiúknak.Nagyon nem tetszett.De aztán mikor megláttam,hogy kik szállnak ki az autóból,leesett az állam.Nem lehet ekkora mázlim.De valami nem stimmelt.Most a szőkeség egy nála magassabb,göndör hajú sráccal jött.De engem ez most nagyon nem érdekelt csak, hogy megtudjam mi lett az arab külsejűvel.Kicsit lemaradtam tőlük,hagytam,hogy előttem érjenek be.Átsétáltam az úton,kinyitottam az ajtót és bementem a kajáldába.Kerestem egy hozzájuk közeli asztalt.De egy kicsit túl közelire sikeredett,mivel pont melettük lévő asztalnál ültem le.Csak én lehetek ekkora szerencsétlenség.De mindegy is, ilyen a sors.A nagy gondolatmenetemből a pincérlány ébresztett fel.
-Szia!Mit hozhatok?-kérdezte barátságosan.
-Öhm Szia! Egy kávét, köszi!-mondtam
Már épp indult,de én megszólaltam.
-Ne haragudj,de nem ismered azt a szőke srácot?-kérdeztem
-De ismerem sokat van itt,tudod ő a híres One Direction ír fiúja,Niall Horan.Csoda,hogy nem ismered.Csak nem tetszik? -kérdezte már-már vigyorogva.De én még a 'híres' szónál tartottam.
-Nem,dehogy.Csak tegnap történt egy kis incidens köztünk és hát kérdezni akarok tőle valamit.-hadartam.
De mikor ránéztem,az volt életem legnagyobb hülyesége mivel ők minket bámultak.Talán túl hangosak voltunk.Na ebből,hogy mászom ki.Nem baj,erőt vettem magamon,a pincérlánynak eltátogtam egy köszit.Aztán elindultam az asztaluk felé ami csak 3 lépés volt.Megálltam,majd szóra nyitottam a számat.
-Sziasztok,leülhetek egy pillanatra?-kérdeztem elég félénken
-Hát egy ilyen gyönyörű lány bármikor-felelte a göndör srác.Erre csak megráztam a fejem és leültem.
-Annyit akarok kérdezni Niall,hogy miújság van azzal a fiúval akit tegnap megharapott a kutyám?
-Először is mi a neved?-kérdezte most kedvesen.
-Lucy.Lucy Calder-mondtam
-Én Niall vagyok de már te ezt tudod, ő pedig Harry-mutatott be egymásnak Harryvel.
-Visszatérve Zaynre semmi komoly csak a kutyádnak kicsit éles volt a foga és felsértette a bőrt és azért vérzett annyira.-mondta ki egy szuszra.
-Huhh akkor jó.-sóhajtottam egy nagyot
-Nah én csak ennyit akartam és mégegyszer elnézést a tegnapiért.-már álltam fel,de Niall még megszólalt.
-Semmi gond és kérlek rám se haragudj amiért úgy leordítottalak.-mondta bűnbánóan.
-Nem haragszom.-mutattam meg a mosolyom.
Majd végleg felálltam és mentem a saját asztalomhoz.Megittam a kávém,és mentem fizetni a pulthoz,de közölték velem,hogy Niall állja.Hátra fordultam és egy 1000 wattos mosolyt villantottam felé.Már az autómnál jártam mikor lépteket hallottam magam mögül.Megfordultam,hogy megnézzem ki az.Niall futott felém és megállt előttem.
-Elkérhetném a telefonszámod?-kérdezte lihegve.
-Persze-mondtam mosolyogva.
Lediktáltuk egymásnak a számunkat.
-Egyébként köszi a kávét.-nevettem, hallva,hogy még mindig liheg.
-Nincs mit!-felelte.
-Ne haragudj de mennem kell dolgozni.-mondtam kicsit bűnbánóan.
-Persze menj csak,szia.-köszönt el.
-Szia!-köszöntem el én is.
Beszálltam az autómba és indultam a munkába már 11 óra volt.
-Nem fogok elkésni.-gondoltam magamban.Végül Niallra gondoltam.
Amilyen első benyomásom volt erről a fiúról,most ezzel a reggeli rövid beszélgetéssel minden megváltozott.
Nagyon kedves és figyelmes.Már nem is haragszom Lexire.Már a munkahelyemnél voltam,ismét leparkoltam, bementem az ajtón.Felmutattam a belépőkártyám az ajtónál lévő kis érzékelőnél.Kinyílt az ajtó.Beléptem és egy hosszú barna hajú lányt láttam meg.Felém fordult,mert hallotta,hogy bejött valaki.Tte Szent Isten ő nővérem.Odaszaladt hozzám és a nyakamba ugrott.Már úgy hiányzott,de nem is szólt ,hogy ma fog jönni.
-SZIA!-sikítottuk egyszerre szinte már zengett a folyosó.
-Hát te ,hogy kerülsz Londoba,ráadásul a munkahelyemre?-kérdeztem mikor már eléggé megfolytottuk egymást.
-Veled fogok dolgozni.-közölte velem.Ismét egymás nyakába ugrottunk és sikítottunk tovább....