1. fejezet

-->

Lucy szemszöge:

A nevem Lucy Calder London külvárosában élek legjobb barátnőmmel Annaval.Szüleim Aberdeenben laknak.Engem mindig is vonzott a fővárosi élet szóval,18. születésnapom után 1 hétre ide költöztem legjobb barátnőmmel Annaval.Ez afféle szülinapi ajándék volt mindkettőnknek,mivel egy napon van a szülinapunk.Eleanor a nővérem is hozzánk fog költözni mivel állástkapott egy modellügynökségnél.Így hát Annaval eldöntöttük,hogy egy nagyobb lakásba fogunk költözni.Így mégis csak nagyobb hely lesz hármunk számára.

Fotósként dolgozom egy magazinnál.Van egy kutyusom,akit Lexinek hívok.Még Annatól kaptam.Neki köszönhetem ezt a kalandomat is amit most elmesélek nektek.

Egy gyönyörű júniusi napra virradt London városa.Ilyen szép idő nagyon ritkán van,szóval ki kell élvezni.Ezért is határoztunk úgy Lexivel,hogy elviszem sétálni.Imád a kis tökmag a szabadban szaladgálni.Gyors felvettem egy rövid nadrágot egy egyszerű pólóval.Úgy döntöttünk,hogy a parkba megyünk.Szóval ahhoz be kell menni a városba.Ami elég sok sétát igényel.De nem baj kibírjuk,kemények vagyunk mi.Legfeljebb majd felveszem ha elfáradt.Így hát elindultunk.Már nem voltunk messze épp egy étteremnél jártunk. A Nando's-ból 3 srác lépett ki.Nem tudom mi lett Lexivel,de elég hangosan megugatta őket.Ezen nevettek egy jót.Majd tovább indultak,de ekkor kicsuszott a kezemből Lexi  póráza és egyenesen a fekete hajú srác felé szaladt.Megharapta a bokáját,amiből elkezdett ömleni a vér.Gyors odafutottam hozzájuk.
Lexit leszedtem róla,hát nem gondoltam,hogy képes lenne ilyenre.
-Úristen,ne haragudj!-hadartam el.
-Hogy lehetsz ilyen felelőtlen,miért nem fogtad meg normálisan ezt a kis   vakarcsot.- ordibálta  le a fejem a szőkeség.
-1. Nem vakarcs! 2. Nem akarattal volt!-mondtam már én is eléggé idegesen.
Eközben a barna hajú srác beültette az 'áldozatot' az autóba.Mi még mindig ott vitatkoztunk az út mellett. 

-Na a mai napunk is elintézte valaki...Köszi-lökte oda gúnyosan ezeket a szavakat.
-Ne haragudj!-itt már akaratlanul is kicsordult néhány könnycsepp az arcomon.Hát nem nagyon hatotta meg az egyszer biztos.Megfordult, beszállt az autóba, és elhajtottak.Gondolom egyenesen az orvoshoz.Én mégmindig a kezemben szorongattam Lexit.Majd folytattuk tovább utunk a parkba,közbe azért leszidtam Lexit.
-Miért csináltál ilyet,sose láttalak még ilyennek?-kérdeztem,de választ nem vártam.. xd
Mikor megérkeztünk leültem egy padra.A kiskutyám leült mellém és lehajtotta a fejét.Úgy látszott mintha tényleg megbánta volna amit tett azzal a szegény fiúval.Az idő úgy szaladt,hogy már besötétedett.Ahhoz képest,hogy 4-kor jöttünk már 8 óra volt.Már futottam Lexivel a kezembe.
-Anna nagyon fog aggódni-gondoltam magamban.
Ehhez nemsokára bizonyíték is társult.Jött egy SMS-em.Tudtam kitől.

Feladó: Anna

"Hol vagytok már?? Úgy aggódom,hívj fel,vagy legalább írj!!!

PUSZI: Anna xx "

Visszaírtam neki,hogy minden okés és ,hogy jól vagyunk, meg nem sokára otthon leszünk.

Mikor haza értünk úgy a nyakamba ugrott mintha most látott volna hosszú évek után először.Azért nagyon jól esett.

Elmeséltem neki mi is történk velünk ma. Hát  nagyon meglepődött mikor mondtam,hogy Lexi megharapta a fiút.
-Komolyan?? Még sose csinált ilyet.-úgy kérdezte,mintha hazudnék.
-Komolyan. Gondold már el azt sem tudtam mit csináljak.-feletem.
-De szerencse,hogy nem történt nagyobb baj.-

-Szerintem meg fogom őket keresni és megkérdezem,hogy-hogy van az a fiú.
-Jól teszed-értett velem egyett.
El is határoztam,hogy holnap megtalálom őket.A Nando's-nál fogom kezdeni a napom.
Majd úgy döntöttem ,hogy elvégzem az esti teendőimet.mikor mindennel végeztem betettem Leximet a kis ágyába.Majd én is mentem az ágyba.Beállítottam a telefonomat 10:00-re.Igaz nincs olyan korán,de egy reggeli szerintem pont belefér.Hátha szerencsém lesz és ott lesznek.Ezzekkel a gondolatokkal nyomott el az álom.........